Chapter 1:Visszatérés

Sziasztok!!Sajnálom,hogy ilyen sokáig várattalak titeket,de nem nagyon volt időm írni.De azért ma itt vagyok.Remélem tetszeni fog.

Pipáljatok,komizzatok,és iratkozzatok fel..

Jó olvasást!!

                                                                                                Nina

****

-Liam..csak egy évre megyek.Hamar eltelik majd,és visszajövök.De most mennem kell!!-bíztatom unaokatesómat,hogy távozásom nem végleges,de ezt most meg kell értenie.

-Ígérd meg,hogy minden nap beszélünk,és vigyázol magadra!!-ölel meg mégegyszer jó erősen

-Ígérem Liam,de ez fáj..-nyöszörgök karjai között

-Bocsi..-ereszt el,majd a többiek felé irányít.Végig ölelgetek mindenkit,és tőlük is megkapom az atyáskodó szavakat.Végül megállok az utolsó 1D tag előtt.

-Szia...-nyögöm ki

-Boldogúlni fogsz?-kérdez rá

-Mintha érdekelne...-vágom oda fintorogva

-Érdekel..-mondja halkan,de tudomást sem véve róla,vállamra aggatom kistáskámat,majd egy halk 'sziasztok' után,a vállamra aggatva kistáskámat felszálltam a repülőre.

*1 év elteltével*

Liam az unokatesóm.Imádjuk egymást,már kicsi korunktól kezdve.Mintha édes testvérek lennénk.Ő mindentől próbál megóvni,és védelmezni,ami népha kicsit zavaró.Csakis ő tudta,hogy miért is utaztam el.Zayn.Egy pöttyet belezúgtam a One Direction rosszfiújába.Amit mára ugyan kinőttem,de akkor még nagyon it tombolt bennem.Az iránta érzett szeretetemet ő megtudta,és kedvesen a szemembe mondta,hogy csak is Liam kishúgaként tekint rám.Ez nem szarkazmus volt.Tényleg kedves volt.Én ebbe beletörődtem,és próbáltam elfelejteni,de az életem csak jobban összekavaródott.Zayn helyett pasizni kezdtem,ami nem jött be.Mindedjik egy alkoholista,perverz állat volt,amit én sajnos magamtól nem vettem észre.Mindíg Liam segített ezekből kiszálni,amiért nagyon hálás vagyok neki.

A Zayn-es témát lezártam magamban,és új életet kezdtem,itt New York-ban az egyik barátnőmmel.Rebekával.Együtt érkeztünk és együtt is megyünk vissza.5. osztályos korunk óta legjobb barátnők vagyunk.

Hazautazűsunkat holnapra tervezzük,amiről egyenlőre senki nem tud.Meglepinek szánjuk.Az érettségit kitűnő eredménnyel letettük,Egyetemre fogunk járni,de azt már Londonba.Mivel én Wolverhamptonban születtem,így jobban örülnék ha ott végezhetnék az iskolákkal,de talán jobb lesz a nagyvárosban.

Liam-ékkel és anyáékkal már egy hete nem beszéltem,direkt a meglepi miatt.

***

Hajnali 5 óra felé,a telefonom hangos zenélésére kelek,ami az egész házat betölti.

-Hállo..-szólok bele kómásan,hason fekve az ágyamban.

-Zoe...-sír fel Danielle.Amióta együtt van Liam-mel, azóta ismerem.Mindíg megártettük egymást és tanácsokkal halmozott el.

-Dani...-nyögök fel -Mi a baj??-kérdezem félálomban

-Liam..-zokodg tovább.Bátyám nevét meghallva,szemeim kipattannak 

-Mi történt??-kérdezem,rekedtes de magas hangon

-Szakítottunk...én nem is tudom.Olyan gyorsan történt,és meggondolatlan voltam.Egy óvatlan pillanat volt...komolyan.De nem bántam meg,csak bűntudatom van.Akkor ez most mi?Mivan velem??-hadar sírva,aminek köszönhetően alig értek valamit.

-Dani..Én ezt nem értem.Mi tőrtént,és milyen óvatlan pillanat??-sürgetem

-Nem akarlak hazarángatni..de szükségem van rád.Eleanor csak későn ér haza,én addig nem bírom.-kétségbeesett hangja,engem is hasonló helyzetbe hoz.Felpattanok,majd azonnal a nappaliba trappolok.

-Mi van Zoe...-jön ki Rebi is,csak gyorsan leintem,hogy majd elmagyarázom.

-Dani,nyugodj meg oké??Rendelek jegyet.A legközelebbi géppel megprübálok menni.Csak kérlek nyugodj le....-nyugtatom,és azonnal keresgélni kezdek a neten,szabad hely után.

-Köszönöm..-motyogja,majd le is teszi.

-Milyen legközelebbi gép???-biceg oda hozzám barátnőm

-Haza megyek...-jelentem ki

-Ma??-kérdezi ijedten -Mi történt??

-Dani volt.Hadart össze vissza,de valami óvatlan pillanat,és hogy Liam-ről van szó.Mi történhetett??-kezdek hisztizni.

-Jó,nyugodj meg.Bepakoltál már igaz?-kérdezi,amire egy bólintással válaszolok .Menj öltözz fel,addig rendelek neked jegyet.Én holnap megyek.Menj..-lök be szobámba.Nekiállok zihanyozni,ami kicsit lenyugtat.Utána megpróbálom hívni Liam-et...vagy 10 x egymás után,de nem veszi fel.Megszárítom a hajam, majd kifestem magam.

-Megvan...a gép 1 óra múlva indúl.Lebeszéltem telefonon.Siess,mert a végén lekésed...-magyaráz Reb

-Imádlak..-ölelem meg

-Én is husika..-nevet fel.Igazából,ő olyan nekem mintha a nővérem lenne.Igen,kemény  4 hónap van köztünk,amit mindíg a tudtomra is ad.A gyors ölelés után kimegy,gonolom kakaózni.. :PÉn pedig folytatom a gyors sminkelést.

Hát nem így képzeltem el a hazautat,de nem baj.Aszekrényemhez lépve kiválasztok valami kényelmes,de csini cuccot.Kikapok egy fehér pólót,egy fekete nadrágot,és hozzá egy farmer blézert.Gyorsan felöltözök,majd belebújok egy fekete magassarkúba,magamra aggatok pár kiegészítőt és késznek nyilvánítom magam.

Felkapom a táskámat,megragadom a két gurulós bőröndömet,majd kiszáguldok a szobából.

-Hűűű,de csini valaki..-nevet fel barátnőm

-Kösziii..-mosolyodok el.

***

Csak legyél itthon...-sóhajtok,majd csengetek.Igen,már is Londonban vagyok.3 órás repülő út után,azonnal idejöttem a 2 bőröndömmel együtt.

Halk lépteket hallok,majd ajtót nyit.

-Zoe..-ugrik a nyakamba Dani

-Szia..-köszönök neki ,és közben jó szorosan megölelem.Kicsi arcom elveszik nagy göndör loboncában.Szegénynek megvan vele a baja.

-Eljöttél??-kérdezi a nyílvánvalót

-Itt vagyok nem?-nevetek fel.

-Gyere be..-invitál be a házba.Pár perc múlva már a nappaliban ülünk és szipogva meséli az eseményeket.Igazából én már számítottam erre.Liam mindent elmondott amiből levághattam, hogy ennek be kellett következnie.

-Szakítottunk...-ismétli meg monológja során vagy ötödszörre ezt az egy szót.

-Sajnálom..-simítom meg vállát.

-Csak is miattam...mert én megcsaltam.Hogy lehettem ilyen hülye??-túr bele hajába

-Megbántad?-kérdezem

-Lehet,ez gerinctelenségnek fog tűnni...de csak azt,hogy fájdalmat okoztam neki-ismeri be

-Akkor meg??Figyelj...Liam a bátyám...és szeretem.De ha így boldogabb leszel.Akkor ez így lesz jó.Te is és ő is megérdemlitek a boldogságot.Az igazit,és nem a Managemant által megszabott és irányított látszólagosat..-símogatom arcát

-És ő??Mi lesz most vele??

-Beszélek vele.Segítek neki átvészelni.És hidd el.Rá fog jönni,és megbocsájt.Liam nem olyan srác,aki egy szakítás után meggyűlöloje a lányokat.Ezt te is tudod.De én mindíg itt leszek.Neked is.Nekem bármit elmondhatsz,és attól,hogy most szakítottatok,az nem jelenti azt,hogy én elfordúljak tőled..megértetted??-magyarázom,majd a végén felemelem a hangom.

-Meg...és köszönöm!!-ölel szorosan meg

-Nincs mit...-suttogom

-Van egy lány...-kezdi -A srácok stúdiójában dolgozik.19 éves,gyönyörű és táncos.Láttam,hogy néz rá.És nem bánt engem.Szeretném ha boldog lenne.És ha kell..azzal a lánnyal.-mosolyog

-Mi a neve?-kérdezem mosolyogvaú

-Holly Adams!Megkeresed??-kérdezi

-Meg..-bólintok sunyin mosolyogva.

-Itt a címe..-nyom kezembe egy cetlit.Felhúzott szemöldökkel nézek rá. -Kicsit kutakodtam...-von vállat

-Hát jó...-sóhajtok 

-Most hova mész??Vissza?New York-ba?Vagy Wolverhamptonba?-kérdezi

-Maradok...-vigyprgok

-Áááááá,de jóó!!-ugrik nyakamba

-Egyébként holnap jöttem volna!

-De én hazarángattalak...-húzza fel az orrát.

-Ugyan..-legyintek -Semmi baj!!Legalább elmondhattad valakinek...-biccentek

-Olyan kedves lány vagy Zoe.Meglátszik,hogy benned is Payne vér folyik...-jelenti ki tök komoly arccal,mire én hangosan felnevetek.

-Most mi van??-kérdezi

-Semmi,semmi csak...-nevetek..-Mindedj.Még csacsogunk egy jó darabig,majd olyan délután 4 óra felé elbúcsúzok Danielle-től.A taximat várva kiöklendek egy zseniális ötletet.A taxisofőr bepakolja a bőröndjeimet a csomagtartóba,majd beülünk.Lediktálom a címet,majd izgatottan várom a megérkezést,és csak imátkozni tudok,hogy otthon legyen valaki.A házhoz érve,gyomorgörcsel szállok ki az autóból.Megvárom míg a sofőr kipakol,majd kifizetem az utat,és elhajt.Nagy nehezen felvipelem a bőröndöket a lépcsőn,majd kopogok.Semmi,még egyszer.Semmi.Próbálok benyitni,de zárva van.Nincs itthon senki.Szuper.És akkor eszembe jut.A kis répa alakú virágos egényhez lépek.Felemelem,és ott van a kulcs.Ki gondolta volna.. :P emlékszem,tavaly találtuk ki ezt a hülyeséget.És emlékeztem rá.A kulcsot a zárba helyezem,majd elfordítom.A zár egy kappanással jelzi,hogy kinyílt.Kicsitom az ajtót.Bent full sötétség.Becipelem a bőröndjeimet,eglszen a nappaliig.Jó sok változozz itt minden.A nappali,már nem zöld,és csíkos a kanapé.Mert régen az volt....nagyon gáz.Nem...most 2 nagy barna kanapé.A fal szintén barna.Nagy fekete plazmatévé,dohányzóasztal.Besétálok a konyhába.Nem hiszem,el...mekkora tisztaság van.Ami fura.A szobákba persze nem négyem be,viszont az egyikbe igen.De szerintem az megengedett.Már halálra unom magam egyedűl.Már a nap is lement,olyan este 8-9 óra lehet.Épp lefelé indulok,mikor hallom,ahogy egy autó megáll a ház előtt.Majd kulcszörgés és nevetés.Én a fépcső tetején állva hallgatok.Ők azok.Megjöttek.