Chapter 3:Nem tudom...

Sziasztok kedveseim!

Újra jelentkezem.Igazából,én vagy úgy 1 hétre számítottam,hogy megcsinálják a gépemet,mivel szervízben volt!De 2 nap alatt kész lett.Szóval ez nektek is jó hír,mert itt az új rész!!

Remélem tetszeni fog!!Pipáljatok,komizzatok,és iratkozzatok fel!!

Jó olvasást!!

                                                                   Nina <3

****

Vörös rúzs,magassarkú,smink.Tornacipő,farmer,kapucnis pulcsi,kargigán.Nagyjából ez vagyok én.Egy vad és virgonc lány,aki él hal a mozgásért,és tele van energiával.Aki kis,pink szobában élte gyerekkorát,és mágis átestem a vad,lázadó,fekete korszakon...

Öltözködésem és viselkedésemet a személyiségemet tükrözi.

Reggel fitten és kipihenten ébredtem.Ahhoz képest hogy elég későn feküdtem le.Elmentem lezuhanyozni,majd szép lassan,francia bugyiban és melltartóban,rajtam egy köntössel,indultam le,reggelizni. Megfelejtkezve magamról,dúdolászva szelem a lépcsőfokokat.

-Jó reggelt...-trillázok.A pultnál 5 kómás fejet pillantok meg,akik a kávés csésze fölött gubbasztva merednek maguk elé.

-Csá..-int Harry,majd a többiek is,lassan,fáradt és rekedt hangon köszönnek.

-Mi ez a nagy punnyadtság??-kérdezem,miközben kiveszem a tejet a hűtőből

-Mi ez a nagy jókedv?-kérdez vissza Liam

-Nem ér kérdéssel válaszolni a kérdéssel...-teszem be a mikróba a tejemet,majd beállítva az ídőt,leülök egy szabad helyre,ami miért is nem...Zayn mellett van.

-Szia...-köszön álmosan.Belenézek,mély barna szemeibe,és szinte elveszek bennük.Haja kuszán,kócosan áll.Most veszem észre hogy csak egy boxer és egy póló van rajta.

-Szia..-nyögöm ki

-Zoe...Zoe..-legyez előttem Liam

-Hm??-rázom meg a fejem,majd ráemelem tekintetem

-Már vagy 5 perce itt legyezek...itt vagy??-csap az asztalra

-Mi??Persze..itt vagyok!Figyelek!!Mondd!!-indulok el a tejemért,mivel már rég megmelegedett.

-Mit terveztél mára??-kérdezi

-Elmehetnénk valahová...-von vállat Niall

-Srácok...nagyon örülök,hogy újra veletek lehetek..de tényleg!!Imádlak titeket,de mi lenne ha itthon töltenénk a mai napot??Semmi kedvem sincs ahhoz,hogy rajongók csapata vegyen körül minket,és megint összehozzanak valamelyikőtökkel,és ebből megint balhé legyen.Mert tudjuk,tavaly is ez volt.Áthívhatnád Eleanort...-intek Louis felé,aki mélyeket pislog az álmosságtól -1-kor száll le Rebeka,a barátnőm.Érte ki kell mennem a reptérre.Higgyétek el,imádnivaló kis csajszi!!Szóval,ez így jó lesz??-ülök le ismét,mivel monológom során kész lett a kakaóm.

-Aha..-bólintanak

-Szóval csaj!!Hány éves??Milyen magas?Haja színe?Szeme színe?Francia vagy tanga??-hadar Harry,de az utol kérdésnél közbevágok..

-Tudod,mit Harry??Majd te megkérdezed...-vigyorgok

-Jó,akkor annyit árulj el,hogy hány éves,és milyen színű a szeme..-mereszt rám boci szemeket

-19.Sötétbarna a haja,és zöld a szeme...-sóhajtok.A köntösöm zsebéből előveszem a telefonomat,gyorsan megkeresem a képet,majd elé tolom. -Ő az...

-Hűűűhha..-bólogat 

-Hova valósi?-kérdezi Niall

-Londoni....ott ismerkedtünk meg.Imádom..-mosolyodok el.Még jó pár percig beszélgetünk,majd felmegyek öltözni,nyomomban Louis-al.

-Mi a baj??-állok meg előtte a lépcső tetején

-Sokáig beszélgettünk tegnap este Eleanor-ral,és kicsit álmos vagyok...de nyugi,áthívom.Már hiányoztál neki..-mosolyog -És nekem is!!-ölel meg

-Jajj,répa papa!!Te is hiányoztál!!!-adok puszit arcára.Bemegyek a szobámba,majd felöltözök.Egy fekete cicanadrágot veszek fel,hozzá egy fehér toppot,rá egy rózsaszín,vékony kardigánt.Magamra szenvedem a zoknimat,majd a fürdőbe megyek,sminkelni.Egy kis alapozó,púder és szempillaspirált kenek magamra.Ennyi itthonra elég is.Neszeszeres táskámmal a kezemben,rontok be szobámba.

Ott azonban váratlan meglepetés fogad.

Szemem az ágyon pihenő,piros,bőr kötéses könyvre tapad.Körbe nézek.Senki.Az ágyhoz lépek,leteszem a kis szütyőt,majd óvatosan,félénken felveszem a kis könyvet.

A naplóm.A régi naplóm.Lassan kinyitom.Lassan egy éve,hogy írtam bele.Amint elmentem,új életet kezdtem...ebben az egy kis könyvben van az egész múltam.Törökülésbe helyezem magam,és olvasni kezdem.Az utolsó bejegyzést.Az emlékek villámcsapásként törnek rám.A nap.Az a nap...mikor elmentem.Mikor itt hagytam mindent,ami hozzá kötött.

Pont pakoltam,mikor belépett....

*Visszaemlékezés*

2012.augusztus 22.-e

A bőröndömön ülve,próbálom,összehúzni rajta a cipzárt,amikor megérzem,hogy nem vagyok egyedűl.

-Mit keresel itt??-kérdezem,rá se nézve.Nem kell..tudom ki az.

-Segítsek??-kérdezi aj ajtókeretnek dőlve

-Mond meg miért jöttél és kész!!Nem kell a nyálas szöveg.Zayn!!Elmegyek!!És engem nem kell sajnálni!!Én döntöttem így.Ez nem a te vagy más hibája!!Hagyj békén...-sziszegem fogaim között

-Akkor is sajnálom....-rázza meg a fejét

-El tudom képzelni mennyire...-forgatom meg szemeimet

-Ne viselkedj így...-emeli fel a hangját -Nem akarok haraggal elválni...tudom,hogy mi a baj.Hogy én....-kezdi

-Ne...ki..ne..mond!!!-állok fel -Nem érdekel,mit érzel.Téged sem érdekeljen én mit érzek!!!Felejts el...énis ezt fogom tenni veled...-nyelek nagyot,hisz még én sem gondolom komolyan.

-Ez nem igaz!!-rázza a fejét.Pár perc csend után megszólal. -Azt itt hagyod?-mutat az íróasztalon lévő kis könyvre.A naplómra.

-Van értelme magammal vinnem az emlékeimet?Rejtenek talán valami boldogságot is,vagy csak csalódást?-teszem fel a kérdéseket,de inkább csak magamnak... -Nem...de elviszem!!!Most pedig,ha kifáradnál...-billentek fejemmel az ajtü másik oldala felé.Lassan kilép,én pedig becsapom az ajtót.A sírás magával ragad,és zokogva,csúszok le az ejtó előtt.Nem így kéne viselkednem.Nem kéne így bánnom vele.De nem tudok mit tenni.Csak így tudok túl lépni.Ha mézes máza szavakkal beszélgetnénk,az csak nekem lenne rossz.Jobb lesz így.Ha elfelejtem.Sosem volt az enyém,és nem is lesz.Ez így van rendjén,még ha igazségtalan is.Így kell lennie...El kell felejtenem.....

Utoljára magamhoz veszem a kis piros könyvet.

Kedves naplóm!!

Eljött a nap!Elmegyek.Bár nem akarok,és legszívesebben utána futnék...de nem lehet.Elbújni a világ elől.Nem törődni senkivel...ez lenne a jó!!És ezt is fogom tenni.Elmenekülök a problémák elől.Brávó....egy gyáva,hisztis kis csitri vagyok,aki mindentől megfutamodik.Ez a kő kemény igazság!!Holnaptól új életem lesz.Legjobban az fáj,hogy itt kell hagynom Liam-et.Hogy mindent tud,és a lelkére kötöttem,ne mondja el senkinek...Azt hiszem ez volt az utolsó bejegyzésem...Viszlát....                                                          Zoe :'(

*Jelen*

Hirtelen becsapom a könyvet.Nem vittem magammal.Emlékszem.Nála volt.Biztos,hogy nála volt.azonnal felpattanok,majd a naplóval a kezembe,kivágom az ajtómat.Nagy léptekkel haladok egy ismerős ajtó felé,majd berontok.

-Nálad volt!!!-kiáltok rá.A szobában lévő személy,értetlenül néz rám,majd mikor a kezemben lévő naplóra pillant,arca elkomorodik.Lecsukja laptopját,és feláll.

-Igen..-bólint

-Úgy tudtam!!Éreztem!Csak te tudtad,hogy naplót írok.Elvitted a szobámból!!Ez az én tulajdonom.A magánéletem.És 100 % hogy beleolvastál.Hogy tehetted ezt??Az egész életem,a múltam.Az lelki világom.Minden...semmi közöd nem volt hozzá...Zayn...miért??Miért hoztad el?Miért volt nálad??Miért kellett??-kiabálok.Tombolok,de utolsó négy mondatnál hangom már alig hallható lesz...

-Zoe...-lép közel.Kezét felemeli,hogy megsimogassa arcomat,azonban elhúzódok..

-Nem!!!Választ akarok!!!Miért kellett??-kiabálok

-Mert ez volt az egyetlen dolog ami hozzád kötött!!-kiált ő is.Lesokkoltan állok.

-Mi??-kérdezem

-Mindendj!!-fordúl meg,majd az ablakhoz sétál

-Zayn!!Nem mindedj!Nekem nem az!!-kapok karja után

-Elmentél Zoe...Az isten szerelmére...1 évre.Mikor kidobálták a nem használt cuccokat,még időben kihoztam.Vigyáztam rá!!!És igen,beleolvastam!!Mert hiányoztál!!Érted!!Igen,hiányoztál....-hadarja.

-Én..nem tudtam...-hangom el-elhal...

-Hagyjuk...semmi értelme!!-von vállat

-Már hogy ne lenne!?-dobbantok.Közel lép hozzám.Arca közeledik felém.Köztünk lévő pár miliméter is hosszú kilómétereknek tűnik.Aztán egyszer...egy ártatlan pillanatban.Puha ajkai érintkeznek enyémekkel.Gyengéden simúl enyémhez.Atonban elkapom a fejem.

-2 éven keresztűl vártam!!Próbáltam tovább lépni és elfelejteni!!Minden erőmmel azon voltam,hogy elfelejtselek.És most azt várod,hogy a nyakadba ugorjak...azt lesheted!Nem azért harcoltam,és aludtam el sírva.hogy most csak így feladjam!!Most nem....-lépek hátra.Hátrafordulok,majd kirohanok.Le a lépcsőn,ki a kertbe.Zokogva rogyok a hintaágyba.Kit áltatok??Mindenkinek a kemény,érős lányt mutatom,akire nem hat a szerelem,és az érzések.Miközben egy érzékeny,sebezhető lány vagyok,aki apróságokon is elsírja magát.

Naplómat magam mellé dobva,arcomat tenyerembe temetve,zokogok tovább.Hangosan,Nem érdekel bárki meghallja.Nekem is vannak érzéseim!!

-Zoe!!-hallom meg nevem.Liam fut hozzám

-Mi a baj??Zoe!!Mi történt??-símítja meg vállamat

-Liam...-nézek fel rá

-Gyere ide!!-húz mellkasára,ölelésre -Shhh....nyugi!!Nyugodj meg!!Itt vagyok!!Ne sírj!!-simogatja hajamat.Védelmezően bújok melkasához.Mindíg is védelmezett.Zold pólója már könnytő ázik.

Jó pár perc kell még megnyugszom.

-Mi a baj??-kédezi. Kifújom az orromat,s papírzsebkendőmet szorongatva mesélek. Liam,csendben figyel,és símogat tovább.

-Zoe...igazából..mit érzel?-kérdezi összeráncolt homlokkal

-Nem tudom Liam!!Nem tudom!!-tör ki belőlem újra a sírás.

Eljön a délután 1 óra.Kicsit késve indulok..így átöltözni sincs időm.Csak magamra kapom a bőrzsekimet,majd a tornacipőmet és a kocsikulcsokkal a kezemben rohanok az autóhoz.Természetesen nekem még nincs autóm..sajnos,így Liam-ét kértem kölcsön,viszont a lelkemre kötötte,hogy úgy vigyázzak rá,mintha az életem múlna rajta.Gyorsan beülök a fekete,Audi A8-ba...-meg kell mondanom.Jó kocsi...-majd a repülőtérig meg sem állok.Szerencsém van,egy piros lámpát sem kapok,így gyorsan odaérek.

Odaérve,leállítom a morotr,a kulcsot a kezembe fogva,indulom befelé,visszafordulok még bezárni az autót,mivel azt mindíg elfelejtem,majd rohanok befelé.Lihegve állok meg,és nézek körbe a terminál közepén,barátnőmet keresve.

Pár másodperc múlva feltűnik,egy sötétbarna hajú,napszemcsis,vékony lány.Haját laza konytba kötötte,egy farmert és egy zöld pólót visel,kezében a kistáskájával,maga után húzva bőröndjét.

-Rebeka!!-kiáltom,majd rá vetem magam

-Szia!!-ölel meg szorosan

-Szia!!!-szorongatom.Pár percnyi ölelkezés után beszélgetve indulunk az autóhoz.

-Hát a többi csomag??-fordulok hátra

-Tegnap haza küldtem őket.Tudod ki akar ötszáz bőrönddel flangálni.Anyáék kijöttek érte..-von vállat.Amióta ismerem őt,mindig ilyen laza...az életet félvállról veszi.Viszont vannak dolgok amiben igen is,ő irányítja a dolgokat.Ilyenek a kapcsolatai,és a tanulása.Volt egy 3 évig tartó kapcsolata,de a srác bunkó módon szakított vele.Szegénykém sírt is miatta sokat.

Na de vissza a jelenbe...

-Azt a mindenit....-tátja el száját,amint kiérünk az autóhoz

-Jó mi??-kerülöm meg az autót

-Ez azért nem semmi...még jó hogy jó...-vigyorog. -Kié ez a szépség??Egy vagyon lehetett?Csak azt ne mond,hogy a tiéd,mert akkor rosszúl leszek...-tapad az autó oldalának,amin én jót nevetek.

-Liam-é...kölcsönkértem...-mosolygok.Kinyitom a csomagtartót,ahova beleteszi a bőröndjét,majd ismét előre sétálunk.

-Ez eszméletlen...-nézi végig mégegyszer. -Olyan jó újra itt lenni...-sohajt kis hatásszünet után.

-Anyukádék tudják,hogy haza jöttél??Mármint hogy mikor??-kérdezem

-Persze...csak azt nem hogy melyik géppel...-rántja meg vállát ravaszúl.Épp űlnénk be az autóba,mikor egy kislány..na jó,kb 13 éves lehet,idarohan....

-Zoe Payne..ugye??-mutata rám.Rebekára nézek aki tágra nyílt szemekkel figyel.

-Igen..-bólintok

-Olyan jó hogy újra itt vagy!!Kaphatok egy autogrammot???-kérdezi

-Köszönöm..és..persze..-bóliontok félénken.Gyorsan alácirkantom a lány kis füzetét,majd egy szia után elfut.

-Ez furi volt...-nyitja ki az ajtót barátnőm

-Ja...-ülök be... -Honnan tudják ki vagyok??És mi az,hogy jó hogy újra itt vagyok??-tanakodok,míg barátnőm az övével küzd.

-Az jó,hogy ismer...Payne kisasszony...de honnan tudja,hogy most jöttél vissza.Sőt..hogy elmentél..-rázza fejét

-Nem tudom..-harapok ajkamra.

-Mindedj!!Vigyél haza...-mosolyodik el

-Igenis főnök...-bólintok

-Te most hol is laksz??-kérdezi

-Most Liam-éknél..-kezdem,de szavamba vág

-A One Direction-nél...-javít ki

-Szóval ott...de este vagy holnap reggel hazamegyek...-húzom el a szémat

-Mi??-szalad fel a hangja

-Nyugi...amit megbeszéltünk,marad..csak meglátogatom anyuékat!!!Jöhetsz...szerintem Liam is jön velem...úgyhogy...-nézek rá

-Oké...-bólint.. -Megyek!!-mosolyog.

-Meséltem rólad a srácoknak....Harry már nagyon kíváncsi...-vigyorgok

-Jajjj...-nevet fel.Végig csicseregjük az utat.A házuknál kiteszem,és megbeszéljük,hogy este átjön.Lediktálom neki a címet,de mivel ismerem...sms-be is elküldöm neki.

-Hol van??-támad le Harry amint beérek az ajtón

-Ki??-nézek rá értetlenűl

-A csaj....a barátnő..hol van??-tol el az ajtótól

-Ja...majd este jön...-rántom vissza -Gyere fürtös...-rángatom be a nappaliba.Harry mögöttem haladva,két ujjával belecsíp fenekembe,amire hatalmasat sikítok.Nevetve kezdem el ütni,azonban felkap a vállára.Így megyünk be a nappaliba.

-Hello srácok..-köszön Harry,majd megfordít hogy én is lássam őket.Hajam arcomba lóg,így semmit sem látok.

-Helloka nyuszikáim..-integetek,majd eltűröm a hajamat

-Szia..-köszönnek kórusban.Mindenki a nappaliban van.

-Mai program??-kérdezi Niall,két falat szendvics között

-Film?-kérdezi Liam

-Vagy..kimehetnénk napozni...-mondom

-Benne vagyok..-kiált fel Harry -De bikiniben..-szögezi le

-Persze Hazza!!Álmodj csak!!-kiált fel Liam

-Akkor medencézünk,de áthívom Pebekát...1 óra múlva jövök,de el kell intéznem valamit!!-szállok le Harrytől.Jobban mondva ő enged le.

-Hova mész??-kérdezi Liam

-Dolgom van!!-kacsintok... -Viszem a kocsidat!!-küldök puszit,majd ki is lépek a ház ajtaját.Ezt el kell intéznem.Kíváncsi vagyok...