Chapter 14:Nem jött..

****************************************************

"Rendezem vonásaimat,majd kinyitom.Azonban csalódnom kell.Sajnos nem Zayn áll az ajtó előtt"
Az ajtóban egy alacsony,szőke lány áll előttem.Kihívó miniszoknyában és hatalmas magassarkúban billeg előttem,hatalmas rózsaszín rágóját rágva.
-Segíthetek??-kérdezem furcsállva,hisz a lányt még életemben nem láttam
-Te vagy az a...Liam Payne húga,nem??-szinte hozzám vágja a szavakat,mintha nehezére esne
-Ja..én vagyok..-bólintok
-Csak nem Zaynt várod??-fonja össze mellei alatt kezét
-Na jó,mond mit akarsz,vagy hagyj békén..-váltok bunkó stílusba.Igen,az nekem nagyon megy
-Azt hiszem,drága barátod,ma nem jön...-biggyeszti le ajkait,szánakozva
-Mivan??Ezt te honnan veszed??-kérdezem felvont szemöldökkel
-Épp Perrievel van...iszogatnak,nevetgélnek..-mosolyodik el ördögien
-Ki a franc vagy te??-ráncolom össze homlokomat.
-Nyugi,nyugi...-csitít le -A hercegnő bedurvul??-csámcsogása még jobban felidegesít
-Na idefigyelj...most azonnal elmondod,ki a franc vagy,és ezt honnan tudod,vagy tünj a fenébe...-szorítom össze fogaimat.
-Perrie új barátnője vagyok...csak..gondoltam szólok,hogy ma hiába vársz. Zaynie,ma nem jön...-nevet fel,majd megfordul és elmegy.
-Mivan??-kérdezem halkan,inkább már magamtól.Becsukom az ajtót,majd a nappaliba sétálok.Leülök a kanapéra,és várok.Előveszem telefonomat.Kikeresem barátom számát és a zöld részre nyomok.Kicsörög,azonban nem veszi fel.
Az idő csak megy,és megy.Egész végig az jár a fejemben,amit az iménti vendégem mondott.Felállok,és a konyhába megyek. Öntök magamnak egy pohár vizet,amit azonnal meg is iszok.A konyhapultnak támaszkodok,és várok.Később az ablakhoz sétálok.Leülök a kipárnázott ablakba,és ismét csak várok.Fejemet az üvegnek döntve bámulok kifelé.Várok,várok és várok.De semmi.Leveszem magassarkúmat.Egyik kezembe fokom,másikkal ismét Őt hívom.
-Zayn,vedd már fel!!-suttogom.A vonal hirtelen megszakad,jobban mondva,valaki kinyomja.Lesokkolva emelem el fülemtől a telefont. -A francba!!-kiáltok fel.Kezemben tartott cipőket elhajítom és az emeletre rohanok.Becsapom szobám ajtaját,és az ágyra vetem magam. Nyomdafestéket nem tűrő káromkodások hagyják el számat.Felállok.Feldúltan veszem le magamról ruhámat.Helyette egy fekete cicanadrágot és egy fekete batmanes pólót veszek fel,amit még Liamtől kaptam.Hirtelen szemem az asztalra vándorol.A virágra.Mellkasom láthatóan emelkedik fel és le.Felkapom a csokrot.Lerohanok a lépcsőn,majd idegesen,a konyhában lévő kukába hajítom.

Összetörten zuhanok ágyamba,azonban megcsörren a telefonom. Meg sem nézem ki az,csak ujjamat végig húzom a képernyőn.

-Szia,húgi!!Zayn mondta,hogy randizni visz.Milyen??Romantikus volt?Nem volt rámenős??Biztos nem...jól érezted magad??-Liam szóhoz sem enged.Hanga szinte kicsattan az örömtől,amiből arra következtetek,hogy Hollyval jól elvannak.

-Liam...Szia-hangomból sugárzik az összetörtség,amiből tuti rá jön

-Zoe!!Mi a baj??-vált hangja hirtelen aggódóvá

-Semmi,semmi...én,jól vagyok...Ti??Mit csináltok?-hangomból próbálom kizárni érzéseimet.Ez az ő hétvégéjük.

-Zoe.Ne szórakozz!!Mi történik otthon??-emeli fel a hangját

-Nem jött el,Liam!!2 órát vártam rá,de nem jött!!És akkor jött egy csaj,aki azt mondta,hogy Perrievel van,és hívtam de nem vette fel,aztán egyszer kinyomta,és én...-itt véglegesen elszakadt a cérna.Elbőgtem magam.

-Zoe...ne sírj!!Figyelj!!Hazamegyek!!Sietek...-szinte kiabál

-Ne..nem kell...-megleszek...holnap úgy is jöttök,én..én..jól leszek..-nagy szüneteket hagyok szavaim között

-Akkor is megyek!!Nyugodj meg...haza megyek hozzád...-hangja apáskodóan hat felettem.Egy halk "rendben"-nel válaszolok,és le is teszi a telefont.Már most lelkiismeret furdalásom van amiért elválasztom őket egymástól.Viszont Liam és én mindig együtt vészeltük túl a szerelmi bánatainkat.

Ujjaim életre kelnek,és egy névhez vezetnek.Nagy levegőt veszek,és ismét hívni kezdem.

Pár csörgés után valaki felveszi.

-Zoe..nocsak-nocsak.Zaynt keresed??Nem vigyáztál rá eléggé.A végén még újra az enyém lesz...-nevet fel ördögien,majd kinyomja. Perrie volt.Hangja tompa.Ami furcsa,hisz mindig csilingelőnek hangzott.Részeg.Én ezt nem értem.Olyan jóban voltunk.Miért lett egyszeriben,ilyen...furcsa...


Lassan csoszogok le a lépcsőn.Biztos vagyok benne,hogy Liam az.2 óra telt el. Egyedül,csendben.Kezemet a kilincsre csúsztatom,mély levegőt veszek,és lenyomom azt.
Testvérem nagyot sóhajt.Tekintetét enyémbe fúrja.
-Liam..-ejtem ki nevét.Ajkaim megremegnek.Szemeim megtelnem könnyel. Liam oldalra dönti fejét,és kitárja karját.
Hirtelen és váratlanul tör ki belőlem a sírás,s ugrok Liam karjai közé.Hangosan zokogok testvérem vállán,aki hátamat simogatja,biztató szavakat suttogva fülembe.
Feljebb emelem fejemet,megpillantom Hollyt. Lefelé biggyeszti ajkait.Elválok Liamtől,majd a lányhoz lépek.
-Holly....annyira sajnálom...-kezdenék bele,azonban megsimítja arcomat és közbevág
-Semmi baj!!Liam a testvéred,akit nem pótolhat senki!!Nem haragszom!!Én megértem,oké??Csak nyugodj meg!!-biztat ő is.Szipogva bólogatok párat,és kinyögök egy köszönömöt. Liam felküld a szobámba.Lefektet,és szépen betakar,és kimegy a szobából.Pár perc múlva visszajön.Bebújik mellém és átölel. Megsimogatja arcomat.Megköszönöm,hogy itt van velem,amit ő csak egy puszival nyugtáz. Még egyszer megigazítja vállamon pihenő takarót.Mellkasára vonva ismét hátamat kezdi simogatni.

Rengeteget gondolkozok.Miért nem szólt??Megértettem volna.Ha azt mondja,közbejött neki valami,rendben,megértem.Inkább hagyott várni...újra átvert..újra megtette...

Sziasztok,manócskák!!

Köszönöm a komikat....ismét jól estek.
Ez a rész,kicsit rövidebbre sikerült,azért mert nem akartam új napot kezdeni.
Tudom,hamar jött ez a rész...de azért komizhattatok volna.Mindig jól esik a visszajelzés,és kicsit elszomorodtam,hogy csak egy komi érkezett... :(

                                           Ninaa xoxo